A legtöbb gazdi szeret a kutyájával sétálni és egy kirándulás során a legtöbben szívesen viszik magukkal a kedvencüket, hiszen ez egy nagyon jó mozgás és kikapcsolódás mind a két félnek.
A kirándulások egyik legkedveltebb helyszínei az erdők. Kis hazánkban is sok erdő található, de korántsem olyan veszélytelen egy séta a kutyánkkal, mint ahogy azt elsőre gondolnánk. 5 tippet szedtünk össze, ami elengedhetetlen a biztonságos erdei kiránduláshoz a kedvenc négylábúinkkal.
1. Engedelmesség: a legfontosabb
Első sorban szögezzünk is le egy alapvető szabályt. Természeti vagy védett természeti területen kizárólag pórázon lehet a kutyával sétálni. Ha ezt a szabályt betartjuk, akkor a legtöbb veszélyforrástól megvédhetjük a kutyánkat.
Ezt a szabályt a legtöbb gazdi figyelmen kívül hagyja, és póráz nélkül sétáltat az erdőben is. Ebben az esetben nagyon fontos az engedelmesség. Bármikor vissza kell tudnunk hívni a kutyát, hiszen akár veszélyeknek is ki lehet téve. Az erdőben más emberek, más kutyák is kirándulhatnak, így akár gyerekekkel is könnyen szembe találkozhatunk. Azt a kutyát, amelyik nem engedelmeskedik parancsszóra, soha ne engedjük szabadon póráz nélkül. Egy vadállattal való találkozás, akár végzetes következményekkel is járhat.
Az állatban nagyon könnyen előjöhet a ragadozó ösztön, és nem szerencsés, ha bármilyen nagyvadnak nekitámad. Nagyon figyeljünk erre oda.
Természetesen más kirándulokra is legyünk tekintettel, nem biztos, hogy mindenki örül neki, ha odamegy hozzá a kiskedvencünk, a gyerekek pedig, akár meg is ijedhetnek tőle.
2. Védjük a környezetet
Egy hosszabb séta során, a kutyusunkat rengeteg izgalmas és új dolog érheti, de ilyenkor is oda kell figyelnünk a környezetünkre. Ne hagyjuk, hogy elmenjen messzire tőlünk, és ne tudjuk mikor mit csinál.
Mint említettük, szerencsétlen helyzetben összetalálkozhat vadállatokkal, amik ösztönszerűen hathatnak rájuk. Találkozhat kisebb állatokkal is, mint például békák, gyíkok vagy kisebb madarak, amiknek az élőhelyét feltúrhatja, kiáshatja, rosszabb esetben el is pusztíthatja a kisállatokat.
Az erdei növényekre is figyelni kell, hiszen Magyarországon is vannak védett növények. Ezeket sem szerencsé,s ha a kutyus kitépi vagy kiássa. Védett vagy tájvédelmi körzetekben, pedig ezekre fordítsunk extra figyelmet, ugyanis itt fokozott a helyi élővilág- és tájvédelem.
3. Veszélyforrások a kutyusunkra
A vadállatokon kívül több veszélyforrás is leselkedhet kutyusunkra, amikkel nem árt tisztában lenni. Mielőtt erdőbe megyünk sétálni, mindenképp gondoskodjunk a kullancs és bolha védelemről. Sajnos az erdők az élősködök melegágya, ezért érdemes beszerezni bolha elleni nyakörvet is, amivel hosszú távon is megvédhetjük őket. A sétából hazaérve pedig, mindenképpen nézzük át a kutyánkat, hogy nem-e ment bele kullancs, és ha találtunk, akkor haladéktalanul távolítsuk is el a testéből.
Ha a kutya elkóborol, könnyen találkozhat állatok ürülékével vagy elhullott állatok tetemeivel, amelyektől súlyos, emberekre is ártalmas betegségeket kaphat el. Előfordulhat parazitás megbetegedés, vagy különböző a kutyára ártalmas fertőzés is, aminek komoly következményei is lehetnek.
Más kutyák is lehetnek veszélyforrások, hiszen a legtöbb kiránduló szabadon engedi a kutyusát, akik egy-egy találkozáskor könnyen meg is támadhatják egymást, ezért ezt is komolyan kell venni és figyelni, hogy merre jár a négylábú barátunk.
4. Vadászat
Nagyon sok itthoni és természetesen külföldi erdőben is vadászat folyik. A vadászati helyekről és időpontokról feltétlen tájékozódjunk előre. Legtöbbször a hajnali, vagy a késő esti órákban szoktak vadászni, így lehetőség szerint napfelkelte után induljunk az erdőbe, és napnyugta előtt végezzünk a kutyánk sétáltatásával, kirándulással. Sajnos vannak helyzetek, amikor a vadászok összetéveszthetik a kutyát egy vaddal, így nem árt elővigyázatosnak lenni. Természetesen a kutya nem lehet célpont nekik, kizárólag abban az esetben adhatnak le lövést, ha az eb esetleg emberre vagy más állatra támad, és nincs más megoldás.
5. Felszerelés a túrához
Az eddigiek szinte mind arról szóltak, hogy ne tévesszük szem elől a kutyusunkat, mert baja eshet. Ehhez nyújt segítséget, ha a kutyusunkra valamilyen láthatósági mellényt, villogót, sötétedésnél pedig világítós nyakörvet teszünk. Ezekkel a jelzésekkel más kirándulók számára is láthatóvá tesszük őket, de azt is jelzi, hogy nem egy az erdőben élő kóbor kutyával találkoznak. Több helyszínen is problémát okoztak már a falkába verődő kóbor kutyák.
A láthatóságon kívül, mindenképp figyeljünk a kutyus vízigényére is. Erre már könnyen használható utazós itatótálakat kapni. Érdemes tartani magunknál egy kis jutalomfalatot, játékot, és egy törölközőt vagy valamilyen rongyot, amivel le tudjuk törölni a kutyust, ha netán sárba vagy vízbe hemperegne. Természetesen a nyakörv és a póráz sohase maradjon otthon, ha a kutyussal elindulunk bárhova is.
Végszó:
A kirándulás a kutyusunkkal egy nagyon jó, élményekkel teli program lehet, de megvannak a maga veszélyei is. Szerencsére ezeket a megfelelő felkészüléssel és odafigyeléssel könnyen áthidalhatjuk, és egy remek napot élhetünk át.
Nagyon fontos, hogy mindig tartsuk be az erdő írott és íratlan szabályait, hogy megvédjük embertársainkat és négylábú barátainkat is.
Ha szeretsz kimozdulni kutyusoddal és nyitott vagy a sportolásra, akkor tekintsd meg a 7 kapcsolaterősítő kutyasportot, amit Tóth Ancsa, a törökbálinti DogIsland Kutyaiskola vezetője ajánlott nekünk.